Össznépi felhördülésben vitán felül jól teljesít a magyar. Legyen szó napi politikáról, modern kori népvándorlásról, futballról, vagy a minap a gödöllői Illés bácsi cukrászdájáról, másodpercek alatt helyezkedik egy plattformra az ország. Aztán persze pár másodpercet követően akár ellentétes plattformra vált, és ugyanolyan vehemenciával tolja a “B”-t, mint kardoskodott az imént az “A” mellett.
Mondja még valaki, hogy nem tudatos vásárló a magyar! Tudva tudja, hogy rozsdalepte lábasokban, egérrágta alapanyagokból, koszos eszközökkel készül a fagyi, vagy a süti, de ő csak azért is ezt választja, mivel a nagybetűs HIVATAL elleni romantikus utóvédharcnak látja eme döntését.
Az össznépi felhördülésnél talán csak nemzeti közönyünk teljesít jobban. Mihelyt kívül esik egy esemény az átlag pógár érzékelési zónáján (értsd: orrunk hegyénél), azon nyomban elpárolog az a gesztus értékű fellángolás, ami más esetekben megmagyarázhatatlan lendülettel tör elő. Nyilvánvaló, hogy az Illés bácsi cukijának megmentéséért felszólamló fotelhuszárok jelentős hányada egy petákkal sem támogatta végül a hely fennmaradását, csupán jártatta azt a marha nagy száját, és arctalanul trollkodta tele az oldalakat a másoktól bekopizott, sablon szövegekkel…
Ne higgyük azt, hogy nincsenek eszközeink, amikor egy piaci résztvevő viselkedését etikátlannak, inkorrektnek tartjuk! Ilyenkor azonban urrá lesz rajtunk a langymeleg tespedtség, vagy éppen pénztárcánkat szeretnénk megkímélni a pár száz, vagy pár ezer forintos többlet kiadástól.
Amikor azt tapasztaljuk, hogy egy nagy, ruházati multi (de lehet ez akár a sarki butikocska) sokadjára bukik meg gyomorforgató tevékenységével, miért nem bojkottáljuk? Nyugodt szívvel fáradunk a kasszájukhoz, mert legalább ma is spóroltunk pár fillért; lehet, hogy épp egy kambodzsai kisfiú vacsoráját…
Igen, bármilyen furcsa, csak ennyiből állna a tudatos vásárlói attitüd. Ha a különböző portálokon évről évre megjelenő, tényfeltáró írások hatására sem lépünk, nem okolhatunk senki mást a helyzet fennmaradásáért, mint saját magunkat.
Ha tényleg zavar a gyermekmunka, feldühít, hogy terhes nőket elbocsátanak, a szakszervezeteket rendőri erőszakkal törik le, éhbért fizetnek, vállalhatatlan munkakörülményeket biztosítanak és nem ritka a szexuális zaklatás, tüntess távolmaradásoddal! A fillérekért folytatott ádáz küzdelem ugyanis rólad szól, kedves fogyasztó, a rendszer a te kegyeidet keresi! Amint érzékeli a felzúdulást, a H & M, vagy bármely hozzá hasonló alakulat változtatni fog a helyzeten.
Egy dolog azonban biztos, itt már nem lesz elég az üres frázisok semmitmondó puffogtatása, cselekedni kell, és áldozatot kell vállalni! Ez a mi esetünkben nem jelent mást, mint hogy meg kell barátkozni egy magasabb szinten kialakuló árral, de vásárlóként vigasztalhat bennünket a tény, hogy átgondolt, tudatos fogyasztói döntést hoztunk.
Kun Gergely
