Egyet a mamáért, egyet pedig magadért – Fitmode II.

Eszik a magyar. Mit eszik???!!! Zabál!

“Egyet a mama kedvéért!” – kezdődik már 2-3 évesen.

“Nem szedtél kétszer a pacalból, Ödön, csak nincs valami baj???!!!” – folytatódik, és rendszerint egy fergeteges stroke-kal ér véget a történet, amikor “Nem is értjük, hogy ilyen fiatalon, hisz olyan jól nézett ki!” – hangzik a 170 cm-es testmagasságához uszkve 120 kilós élettelen test feletti sopánkodás.

Szóval eszik a magyar, mindamellett folyamatosan fogy is. Hogy mikor? Hát holnap. Ambivalens? Egy cseppet sem az! Az átlag polgár a komoly elhatározásokat követő döntésképtelenség tántoríthatatlan híve.

Mindig is jó evő voltam, de azt gondoltam, hogy a rendszeres testmozgás mellett ehetek bármit, bármikor, bármilyen mennyiségben. Tán igazam is volt úgy 25 éves koromig, de aztán szépen lassan egy ismeretlen test tűnt fel velem szemközt a tükörben, aki foltokban ugyan emlékeztetett a retinámba beleégett korábbi énemre, de mit ne mondjak, akadtak eltérések jócskán…

Az olasz mesteremberek szabászati virtuózitása ideig-óráig sikeresen leplezte formám negatív változásait, de éreztem, hogy ez így nem mehet tovább.

Gyors átvilágítást követően dietetikus vázolta a helyzetet. A listát átfutva úgy véltem, nem lehet itten baj, hiszen szinte egy az egyben az általam amúgy is kultivált kajákat sorolta fel a szakember. Tojás, csirke, hal, rizs, zöldségek, kellemes fűszerek, gyümölcsök.

Az első homlokráncolás akkor kezdődött, amikor a napi étkezés ütemezését kezdtük el taglalni. Nem hiszem, hogy nálam hektikusabb munkarendű embert valaha is hordott a hátán a Föld. Reggel 7 és este 9 között szinte bármilyen időpontban kérhetik a segítségemet a ruhatáruk frissítésére vágyók, mindamellett egyik óráról a másikra derülhet ki, hogy azonnali indulás van Olaszországba, mert a partner készre jelentette épp a kollekciót! Na emellett tartsad te be a napi ötszöri étkezés ritmusát, kispofám!

A második elsápadás akkor ért, amikor párom elkészítette az előírt adagokat. Belekukkantva az aznapra szánt ebédet tartalmazó edénykébe, egy kb. negyed tenyérnyi csirkemell pislogott vissza rám, maximum (!!!) 23 szem basmati rizs társaságában…. nnnnnnna nnnnneeeeeeemmmmm, hát ez nem fog menni!!! Telefon, felhorgadás, Houston, we have a problem, nyugi, próbáld meg, csináld végig, hidd el, ki van az számolva! Anyádat…

És ki van! És működik!

Hetek óta csinálom, és életben vagyok. Hozzáteszem, hogy ezek az adagok figyelembe vették a heti edzésmennyiséget, továbbá a mellette továbbra is űzött kocogásaimat! Az igazán döbbenetes számomra azonban nem is az, hogy a dolog megy, hanem az, hogy mennyi felesleges cuccot zabáltam fel ezidáig!!!

Belefeszültem eleinte a témába, tiltakoztam, de igazuk volt, valóban elhatározás kérdése elsősorban az egész, egyfajta priorítási sorrendé, amit fenn kell tartanod. Nade, kérdem én, kiért, ha nem magadért?!

Kun Gergely

GARDRÓB

Felnőtt tartalom, csak igényes és érett férfiaknak! Mindent megtudsz arról, hogy mit tehetsz azért, hogy a nők felfigyeljenek rád, az üzletfeleid elismerjenek, és követendő példának tartsanak, de legfőképpen, hogy te magad rátalálj saját stílusodra.

INSTAGRAM