Jobb ma egy Fanny, mint holnap két Dzsudzsi…

Tenisztörténelmi pillanatot éltünk meg tegnap. Három magyar lány játszott döntőt Wimbledonban. Babos Tímea vegyes párosban, oldalán Alexander Peyával lépett a fűre, és…juniorban Stollár Fanny és Gálfi Dalma jutott el a döntőig.

Stollár Fanny és Gálfi Dalma a Wimbledonban nyert kupával

Babos döntőbe jutásáról úgy ahogy beszámolt a magyar sajtó és persze megérdemelten, míg a két fiatalról gyakorlatilag senki sem adott hírt, bár Babosék második helye és a két junior lány győzelme már megütötte egy-két médium hírküszöbét.

Megértjük mi azt, mert ha nem, akkor NAV ellenőrzést kapunk, hogy az U20-as focista fiúknak szurkolnunk kell és közvetíteni kell a világbajnoki szereplésüket, de könyörgöm, jusson figyelem az egyéni sportágakra is. 

Persze lehet anyagi okokra hivatkozni, hogy drága a közvetítési jog, meg miegymás, de: leírni és kitenni az online hírportálra vagy képzett újságírói ajkakkal bemondani a hírekben, hogy három magyar lány ott van Wimbledonban a döntőben, az már nem olyan drága mulatság. Milyen példaértékű nemzeti konzultáció lehetett volna, hogy Magyarország délelőtt szurkol a magyar junior teniszezőknek, délután pedig a felnőtt versenyzőnek. Ja, hogy ez pozitív érzelmeket keltett volna….

Egyébként mit lehet tudni ma itthon teniszről úgy kívűlállóként? Nehéz helyzetben van a sportág, különösen most, amikor teljesen érthető módon minden gyermek, ha nagy lesz, Pumped Gabo akar lenni, és szülőként viszonylag nehéz érvelnünk amellett, miért is kezdjen életünk értelme teniszezni.

Mint azt feljebb érintettük, sem a média trendek, sem a politikai fősodrat nem kedvez ennek a sportnak. Ömlik a pénz számolatlanul a haverok zsebébe  a csodaszép futballstadionokba, s könnyen lehet, hogy nincsen már messze az a nap, amikor a Gyirmót megveri edzőmeccsen az AS Roma-t! (cikkünk frissült: a Gyirmót megverte edzőmeccsen az AS Roma-t, a szerk.)

Ez a játék – értsd: a tenisz – hosszú időn keresztül az elit sportja volt. Ezt az imidzsét sajnálatos módon a sportág a mai napig nehezen vetkőzi le egynémely körökben annak ellenére, hogy pontosan ugyanolyan összegért járhat egy gyermek teniszedzésre, mint pl.: RSG-re, judora, úszásra, vagy focira.

Abban azt hiszem megegyezhetünk, hogy attól a pillanattól kezdve, amikor gyermekünkről kiderül, tehetséges egy bizonyos sportágban, a szülői pénztárca komoly válaszút elé kerül. (Stollár Fanny éves költsége 100.000 dollár.) Valaki azt írta, hogy ötezer befektetett óra bármely sportágban legalábbis az élmezőny közelébe repíthet szinte bárkit, aki alap adottságokkal rendelkezik (két kéz, két láb, egyenes járás, egyéb mozgáskoordinációs képességek). 

Mit is adhat büdös kölkünk számára a tenisz? A minden sportágra jellemző tulajdonságokon túlmenően, úgyis mint kitartás, jó fizikum, kudarctűrő képesség, remek társaság, napi ritmus – számolhatunk egyfajta plusszal, amit akár eleganciának, vagy tartásnak is nevezhetünk. Könnyen lehet, hogy ezen utóbbiakat értelmezi hibásan az egyszerűbb közönség (igen, lehet mostan felhördülni) úri huncutságként.

Nem tudom, ki hogy van vele, de semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy a teniszpályák környékén található létesítményeket rendre klubháznak nevezik, szemben az egyéb sportágakra jellemző öltözővel, szertárral, mosdóval stb. Biztos vagyok benne, hogy jellemem kialakulásában semmiféle pozitív szerepet nem játszott az úszás edzést követő, vizes törölközős csapkodás, vagy a foci tréningek végeztével a nagyok által összeizzadt medicinlabdák cipelgetése.

Opelka, Gálfi Dalma, Stollár Fanny, Mmoh

Remek aktuál párhuzamra ad lehetőséget a hétvégi Balaton Sound, ami immáron kihagyhatatlan “must have” eseménnyé vált a 16 pluszos generáció számára. Míg Stollár Fannyék erőn felül teljesítve történelmet írtak Wimbledonban, korosztályuk veretes tagjai a fesztivál logója előtt selfiezték rommá magukat totálisan szétcsapva. Afelől kétségünk se legyen, hogy pár héttel a magyar labdarúgó bajnokság rajtja előtt szinte az összes vasalthajú, egyentetkós, agyhalott enbéegyes játékos ott alapozott a BS VIP páholyában tini nindzsa lánykákra vadászva.

A magyar lányok – már majdnem aztat írtam, hogy a magyar teniszsport – tegnapi sikere rávilágít, hogy a mainstream sportágak a pénz, a hírverés, a folyamatos hypeolás ellenére sem képesek olyan eredményeket felmutatni, amit egy család összpontosított erőforrásai és kitartása elérhet.

Stollár Fanny nevét csak a vájtfülű sportrajongók ismerték, nem vett részt “Celeb vagyok, ments ki innen!” kalandokon, nem szerepel a reggeli ébresztő showkban, nem hívják szakkomentálni, és politikai karriert sem futott be sportdiplomáciai díszpintyként! Érdekes módon nem bőgte szét Hajdú Peti Frizbi showját valamilyen elképesztő UFO storyval, és masszőrével sem keveredett szexuális kalandokba! Ennek ellenére, vagy talán éppen emiatt, jutott ideje edzeni, edzeni, majd ismét edzeni.

Családja hihetetlen lemondások árán mindent alárendelt annak, hogy Fanny komoly versenyeken szerezzen rutint. A sok munka beérett, de remélhetőleg ez csak egy állomás, és Fanny előtt mesés sportkarrier áll.

Idehaza már porolják is pocakban feszülő zakóikat a 40-50 éves sportpolitikusok, akik között bizonyára hemzsegnek a 20-30 évvel ezelőtti U20-as labdarúgók is. Ők voltak az első generáció, akikről azt hittük, fényt hoznak majd az alagút végén, de valószínüleg csak az érdemtelenül megkapott Opel Kadettek reflektorai voltak azok, miket fénynek véltünk…

Sok minden azóta sem változott, a mindenkori U20-asok továbbra is csak a remény hordozói, míg a Stollár Fannyhoz hasonló tehetségek csak edzenek, edzenek és egyszer csak nyernek.

Kun Gergely

GARDRÓB

Felnőtt tartalom, csak igényes és érett férfiaknak! Mindent megtudsz arról, hogy mit tehetsz azért, hogy a nők felfigyeljenek rád, az üzletfeleid elismerjenek, és követendő példának tartsanak, de legfőképpen, hogy te magad rátalálj saját stílusodra.

INSTAGRAM