Kevés olyan biztos dolog van az életben, mint az, hogy havonta legalább egyszer facebook poszt tagelésről érkezik értesítés, miszerint “Kíváncsi lennék, vajon Kun Gergely mit szól ezekhez az elmeroggyant/férfiatlan/buzi/okádék/genetikai selejt (nem kívánt rész törlendő) modellekhez a Gucci legújabb kollekciójának fotóin?”
Mivel a poszt elkövetője ilyenkor nem akar mást, minthogy betonbiztos világképét megtámogatandó egy állítólagos (!!!) szakértővel törli majd fel a padlót, sose értem, mi szükség is van rám. Nem érhet az a vád, hogy ne követném a közösségi média eseményeit, mégis mire a szóban forgó bejegyzésekhez érek, a posztoló lelkes “rajongói” már tele is szemetelték tövigrágott csont kliséikkel a képeket, langymeleg megerősítést adva a posztolónak, aki sátáni mosollyal arcán figyeli, micsoda kommentcunamit indított is útjára.
A poszt nagyjából olyan ekkorra már, mint amikor Petike az óvodai homokozóban feldobja a “ki a legerősebb a Mackó csoportban?” kérdést, mire az őt félők vad bólogatásba kezdenek, hogy csakis te, Peti…
Nézzünk szembe őszintén a dolgokkal, valójában sem a posztoló, sem a kommentelők siserehada nem igényli a normál párbeszédet, erről szó sincs, és nem is lehet. Teljesen értelmetlen – és nálam jobban senki nem unja, higgyétek el – leírni azokat a válaszokat, amelyeket egy valódi diskurzusban említenék, miszerint ezeket a képeket a saját műfajuk speciális rendszerében kellene megítélni, hagyjuk is…
Amiért billentyűzetet ragadtam, az nem más, minthogy friss lőporszagú muníciót szolgáltassak mindazon önigazlásra vágyóknak, kik önnön vizuális tehetetlenségüket mások piszkálásában képesek csupán projektálni! Mivel #értetekélek, megvásároltam nemrég Olaszországban (karanténtáliboknak üzenem, hogy 10 nap karantén letöltve) a VOGUE L’UOMO legfrissebb példányát, és kifotóztam pár remek arcot, akik maximálisan alkalmasak egy frenetikus együttbuzizásra, de mégsem kell beégnetek egy-egy 2015-ös, vagy még régebbi Gucci storyval!
Azt azért nem bírtam, ki, hogy ne fotózzak le néhány olyan oldalt, ahol a hétköznapokban követhető ötleteket tárják elétek a tervezők.
Szoktam mondani, hogy egy focimeccset még akkor is jogod van kritizálni, ha te magad még egy egyeneset se tudsz rúgni a labdába, aminek analógiájára elismerem, bárki fikázhat bárkit, ha ez az ő kis életét egy percre jobbá teszi, de azért sokkal jobb, ha úgy kritizálod a divatot, hogy te magad nem vagy egy vizuális nonszensz…
világbéka
Kun Gergely (állítólagos szakértő)
