Sok dolog van a világon, amit kidobott pénznek vélek, ezek egyike a divatról szóló, okoskodó könyvek megvásárlása. Mindez tán meglepően hangzik az én számból, de miután többen kérdeztétek, melyik szerzőt, illetve mely könyvet tartom hiteles forrásnak a témában, eldöntöttem, hogy álláspontomat egy bejegyzés erejéig elétek tárom.
A divatkönyv egyike azon kiadványoknak, amelyek már a nyomdába érkezés napján történelemkönyvekké válnak. A gyanútlan vásárló persze azzal a céllal nyúl zsebbe, hogy az ily módon megszerzett tudás birtokában válaszokat kap majd minden kérdésére a holnappal kapcsolatban. Aki azt gondolja, hogy egy könyv átnyálazása kitölti majd mindazon fehér foltokat, ahol bizonytalannak érzi magát, hát az nagyot téved!
Ha eddig sem sikerült harmonikusan összeállítani egy hétköznapi szettet, hát eztán sem fog! Éppen ezért álságosak ezek a könyvek, mert hamis ígérettel csábítanak megvásárlásra. Valahogy úgy vagyok én ezekkel a könyvekkel, mint a tüzijátékkal… ha egyet láttál, mindet láttad! Érdemi különbséget nem érzékelek köztük. Szépek, igényesek, csillognak, villognak, de csak puffogás marad utánuk a levegőben.
Az egész iparág – ha lehet egyáltalán annak nevezni – arra a tudatlanságra és tanácstalanságra épül, ami az öltözködést általában körbeveszi. Érdekes módon senki nem hiszi azt, hogy például a művészettörténeti képes lexikonok forgatása pótolhatja a felsorolt alkotások tényleges megtekintését, továbbá képessé tesz mind a modern, a kortárs, mind pedig a jövő művészeti irányzatainak megítélésére!!!
Ha csak nem akarsz azzal villogni a yuppie haverjaid körében, hogy ezt, vagy azt a cipőfajtát hogyan nevezik angolul, milyen rever fazonok léteznek, business, vagy casual zseb illik manapság egy klubzakóra, arany, mattezüst, csont vagy kagylóhéj gombok állnak-e jobban egynémely stílushoz, akkor ne vedd meg ezeket a könyveket!
Profán módon ezek a kiadványok azoknak okozhatnak inkább lelki felüdülést, akik otthonosan mozognak a divat világában, és nappalijuk díszeként tekintenek a dohányzóasztal alsó polcán sorakozó képes gyűjteményekre.
Manapság trendi lett könyvet írni (iratni?), kiadni, íróként tündökölni, miközben hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a divat egy vibráló terület, ahol hétről hétre kell lekövetni, és a vevő felé közvetíteni a változásokat! Klassz dolog írni, de ne felejtsünk el eladni! 3-4 évente egy könyvvel ezt nem lehet ám megúszni, drága barátaim!
Ahelyett, hogy poros panoptikum figurák önfényező, unásig ismételgetett szövegeit rágnánk, forduljunk be inkább az egyre igényesebb ruhákat kínáló butikok valamelyikébe, és az eladó segítségét kérve ugráljunk bele majd’ minden cuccba, ami a fogasokon lóg, a könyvre szánt pénzen pedig vegyünk egy új inget!
Kun Gergely
