Fika kultúra lett a magyar. Fikázunk mindent és mindenkit. Ennek bázisa a nyilvánvaló és mélyenszántó mindenhezértés. A magyar ugyanis szakértő és szakkommentáló (szakkommentelő). A tízmillió futballedző, politikai elemző, chemtrailszakértő, tehetségkutató, mesterszakács, befektetési tanácsadó, szomállijé, Darwin tagadó, barista, brókermediátor, újabban pedig bevándorlásügyi szakvátesz, halálbüntetés jogász, nincs mese a hóhér országa lettünk…
Az egy főre eső ókájés bizonyítványok terén minden kétséget kizáróan világelsők vagyunk, és egyébként mi még ahhoz is értünk, hogy diploma nélkül is mindenhez értsünk.
Nemzeti összetartozást, önképet, miegymást erősítő, nem szerzett, hanem alanyi jogon fennálló, kvázi veleszületett magyar szakértelem a sztájlisztság is, továbbá az eme tudásanyaggal szoros szimbiózisban élő buziságmegállapítás. Hazai berkekben jómagam kiváltképp kerülöm a stylist megnevezést egyfelől a titulust használó, önjelölt megmondó emberek általános nívótlansága, másfelől a környezetemben dömpingszerűen felbukkanó, ellentmondástnemtűrő divatértés okán. Majd 20 évnyi tapasztalat a pályán nem vértezett fel olyan tudással, amit a rákosbaszomhadházi Hörpi büfében (korábban 8853-as számú italkimérés) egyetlen délután alatt ne zúznának porrá a véletlenszerűen épp ott poharazgató szakemberek.
Folyamatosan érkeznek a tűéles megállapítások, a rendszerszerűen alátámasztott vélemények, hogyaszondja (idézet): “Ez a díszzsepi ahhoz a kockás zakóhoz szar!” Mintegy önkínzásképpen olykor-olykor belemegyek a “diskurzusba”, finoman érdeklődöm, hogy ha nem ez, akkor mi volna a javaslat. Konkrét válasz nem érkezik, ellenben újabb észrevétel a szett másik eleméhez, miszerint (idézet): “meg ez a kockás zakó is szar!” Kimondhatatlanul szeretnék jómagam is felvérteződni eme szaktudással, így nem véletlenül kutakodok tovább, mivel is támasztaná alá a szakértő iménti észrevételeit. Hosszas nyaggatásomra meg is érkezik a megdönthetetlen álláspont: “Hát nem látod, hogy buzis?!”
A nemi identitás átlagtól eltérő mibenlétét ruházat alapján felmérni képes szakemberek mindig is írígységem tárgyát képezték. Nekem ez nem megy. Hozzáteszem, hogy nem is érdekel a téma. Sanszos, hogy az ilyetén hozzászólók önmaguk is kihívásokkal küzdenek e téren, és harcos kiszólásaikkal valamit leplezni kívánnak, hiszen legtöbbször egyedülálló férfiaktól érkeznek eme sarkos észrevételek…
Sietnék leszögezni, hogy magam is egy vagyok a tízmillióból, ergo rendelkezem néminemű szupererővel. Például elég egy pillantást vetnem a flasztert súroló, trottyos gatyaszáradra, és máris tudni fogom, hogy egy igénytelen pöcsfej vagy! De jelenjél csak meg óriás feliratos pólóban egy éjszakai rendezvényen, bizton állíthatom, hogy kevés közös témánk lesz! Túrjál bele az ötlettelen frizurádba, már érzem, hogy kreativitás terén nem kell veled számoljak! A farmer/fehér ing/kék zakó/Converse/fröccs a kézben kombó megmutatja, hogy egy menthetetlen szürke egérke vagy, aki saját gondolatok híján kénytelen másolni, és beállni a sorba!
Gyáva vagy kezdeményezni, túl beképzelt vagy kérdezni, nem vagy nyitott, hogy újat felfedezz, szürke vagy és áporodott, konzervatívnak látszó felszíned alól kibukkan az avittságod, és mindezt a szart, amit cipelsz mérhetetlen rosszindulattal és arroganciával színezed!
Élj vele boldogan, áldásom rád! Block user….
Kun Gergely
